Munkáltatójával vagy éppen munkavállalójával senki nem pereskedik szívesen, de van, amikor nincs más mód jogos igényünk érvényesítésére. Részletesen átgondoljuk, hogy vitás helyzetben hogyan kerülhető el a per, van-e értelme a perindításnak, mit nyerhet és mit veszíthet a perben. Mindvégig átlátható marad az Ön számára hogy a fő jogkérdések mentén milyen bizonyítást kell vagy milyen ellenbizonyítást érdemes vezetni.
Ha Ön munkáltató, úgy tanácsot adunk az Ön számára a felmondás vagy más jognyilatkozat közlése előtt, valamint bármely munkáltatói intézkedéssel kapcsolatosan. Segítséget nyújtunk a szükséges okiratok megszerkesztésében és képviseljük a munkaügyi perben. Tanácsot adunk a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben (munkaszerződések, munkaköri leírások, munkáltatói szabályzatok).
Ha Ön munkavállaló vagy közszolgálatban dolgozó, úgy tanácsot adunk és képviseljük Önt a munkáltató előtti egyeztetések során és képviseljük Önt fegyelmi eljárásban, munkaügyi perben, kártérítési perben bíróság és törvényszék vagy a kormánytisztviselői döntőbizottság előtt.
A fegyelmi eljárás lefolytatása során a jogszabályok számos védekezési eszközt biztosítanak, amelyeket célszerű a lehető legjobban kihasználni. A fegyelmi eljárást lefolytató államigazgatási szerv számára is fontos az eljárási szabályok, határidők megtartása, egy jogos munkáltatói érdeken alapuló fegyelmi eljárás is lehet jogsértő, ha a fegyelmi eljárás során lényeges eljárási szabálysértés történik, így előfordul, hogy a fegyelmi eljárásban a munkáltató államigazgatási szerv által vétett eljárási hibák végül a tisztviselő előnyére szolgálnak.
Az államigazgatási szerv fegyelmi határozatával szemben a kormánytisztviselők jogorvoslat eszköze a közszolgálati panasz, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz nyújtható be. A fegyelmi határozat a bíróság előtt tehát közvetlenül nem támadható meg, a Döntőbizottság döntése azonban a bíróság előtt megtámadható.
A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.
A munkaviszony megszüntetése jogellenes, ha az akár alaki, akár tartalmi okból nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ilyen lehet például, ha a munkáltató felmondási védelem alatt álló (várandós) munkavállalónak mond fel jogellenesen, vagy a próbaidőt meghaladóan, de a próbaidőre hivatkozva mond fel a munkáltató. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetését nem teszi jogellenessé, ha a munkáltató intézkedése csak valamely járulékos kérdésben sért jogszabályt. Ilyen járulékos kérdés lehet például az, hogy a felmondásban hibásan kerül megjelölésre a felmondási idő mértéke, vagy a fennmaradó (időarányos) szabadság elszámolása). Ez utóbbi esetben ez a jogsértés is orvosolandó, de önmagában ez nem teszi jogellenessé magát a megszüntető nyilatkozatot.
Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy mégoly jelentős munkáltatói jogsértés esetén sem kíván bírósághoz fordulni. Emellett az is gyakori, hogy okiratokkal vagy tanúkkal viszonylag egyszerűen igazolható munkáltatói jogsértések ellenére a munkáltatók tárgyalni sem hajlandók a munkavállalóval mondván, ha követel, hát pereskedjen és fizesse annak a költségeit. A munkaügyi perek igen nagy számban a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak.