Közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.

A közös tulajdon megosztásának módjai:

a) természetben (az ingatlan megfelelő megosztásával)
b) valamelyik tulajdonos magához váltja a többiek tulajdonjogát
c) bíróság által elrendelt közös értékesítéssel
d) ingatlan árveréssel

A fentieknek megfelelően a bíróság az ítéletben:

- a műszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban megosztható ingatlanok esetében az ingatlan megosztását rendeli el (többnyire megfelelő nagyságú telek esetén);
- vagy kötelezi valamely tulajdonostársat a többiek tulajdoni hányadának megvásárlására (ez akkor lehetséges, ha a kötelezett tulajdonostárs előzőleg igazolja, hogy a megváltáshoz szükséges összeggel rendelkezik és ezt igazolja is);
- vagy kötelezi a tulajdonosokat, hogy az ingatlant közösen értékesítsék és a vételárat a tulajdoni hányadok szerint osszák meg;
- vagy végső soron árverést rendel el.

Amennyiben a perben valamely tulajdonostárs kéri a közös tulajdon megszüntetését, valamelyik lehetőség biztosan bekövetkezik, tehát a per végén a tulajdonostársak:

- vagy rendelkezhetnek majd az ingatlan egy részével - tehát eladhatja (ha az ingatlan a természetben megosztható)
- vagy hozzájut a tulajdoni hányadának megfelelő értékhez. (Ami nem biztos, hogy a forgalmi értéknek felel meg.)

A peres eljárás időtartamaként a gyakorlatban elsőfokon legalább másfél évvel számolni kell. Ugyanakkor bármikor van lehetőség a megegyezésre a peres felek között, ami azt jelenti, hogy amennyiben a többi tulajdonos nem kíván majd pereskedni vagy a feleknek tartaniuk kell attól, hogy a bíróság árverést rendel el, akkor várható, minden érintett nagyobb hajlandóságot mutat a megszüntetést kezdeményező tulajdonostársat megillető rész kifizetésére.

Formálisan minden tulajdonosnak, egyéb vagyoni értékű joggal (pl. haszonélvezet) érintett félnek perben kell állnia.

Peren kívüli eljárásban

A peres eljárás előtt mindenképpen javasolt, hogy peren kívüli eljárásban, ügyvédi felszólító levéllel, egyeztető tárgyalásokkal igyekezzenek rábírni a többi tulajdonost a közös tulajdon megosztásának valamely módjára.

Költségek és díjak

A) A peres eljárás költségei általánosságban:

• peres eljárás illetéke: a megszüntetést kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada értékének 6%-a, amelyet a keresetlevélen, illetékbélyeg formájában kell leróni;
• amennyiben a felek az ingatlan értékében megegyezni nem tudnak, úgy sor fog kerülni ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére is - ennek költsége legalább 60-80.000 forint, amelyet a bírói döntéstől függően a felek általában közösen előlegeznek;
• a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltséget a felek saját tulajdoni hányaduk után viselik

B) Megoldás a peres eljárás vitelére a fél nehéz anyagi helyzetére tekintettel

A peres eljárás során lehetőség van úgynevezett költségmentesség igénylésére. Ebben az esetben a fél helyett valamennyi, a fenti A) pontban felsorolt költséget az állam állja. Ennek formai feltétele, hogy azt egy formanyomtatványon a keresetlevél beadásakor a felperes kérje és a bíróság kedvezően döntsön. Érdemben a feltétele pedig az alábbi:
- (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap.
- (2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Amennyiben a fél a költségmentességet esetlegesen nem kapná meg, úgy lehetőség van arra, hogy illetékfeljegyzési jogot kérjen, ami azt jelenti, hogy az A) pontban felsoroltak közül a peres eljárás illetékét az állam előlegezi és a félnek ezen illeték a tulajdoni hányadára eső (illetőleg a bíróság ítéletében meghatározott) részét csak a perben hozott döntést követően kell megfizetni.

C) Készkiadások:

- ingatlan tulajdoni lap díja: 6.250 forint (e-hiteles: 3.600 forint)
- egyezség esetén a földhivatal igazgatási szolgáltatási díja: 6.600 forint

Amennyiben bármilyen további kérdése volna, állunk rendelkezésére.

• < Előző